Túraajánlatok

Ízelítő a Badacsony hegy érdekességeiből! Olvassa el, hogy kedvet kapjon a Badacsony hegy körbe járásához!

“Goethe nem látta Badacsonyt”

A fenti, Herczeg Ferenctől származó mondat arra a goethei kijelentésre utal, mely szerint a világ legszebb hegyfoka a Monte Pellegrino. Badacsony már szépségével rabul ejti az idelátogatót, akit aztán a kitűnő borok, a helyiek vendégszeretete és a számtalan irodalmi-történelmi emlék marasztal.

A Badacsonyt nevezik koporsóhegynek, de hasonlították már részeg szőlőpásztor gyűrött kalapjához is. Népszerűvé a nemesi szüretek majd tura-badacsony-hegy-es-szoloKisfaludy Sándor tették, aki Szegedy Rózához fűződő szerelmét és a táj iránti elragadtatottságát romantikus versekben énekelte meg. A korában ünnepelt poéta neve összeforrt Badacsonnyal, akárcsak a helyi szőlőművelés fejlesztésében élen járó Bogyai Lajosé vagy a híres festő Egry Józsefé. A hegy nevét öt település viseli: Badacsonyörs, a hegy egészének és több közeli község közigazgatási központjaként működő Badacsonytomaj, az idegenforgalmi központ Badacsony, valamint Badacsonylábdihegy és Badacsonytördemic.

“Hol a regék dalnokának áll hajléka”

tura-badacsony-tanosveny-nyirkosBármerre indulunk is el Badacsonyban, valamilyen Kisfaludy-emlékkel mindenhol találkozunk. A Kisfaludy úton megyünk fel a hegyre, a Kisfaludy-forrás vizével olthatjuk szomjunkat, a Kisfaludy-ház és a Kisfaludy-kilátótorony erkélyéről gyönyörködhetünk a tóban. A XIX. században Badacsony valóságos irodalmi zarándokhellyé vált: a kultusz kialakulásában szerepet játszott a költő és Szegedy Róza Badacsonyban kibontakozó, regényes románca, amely a magyar irodalom egyik legnépszerűbb szerelmesvers-ciklusának, a Himfy szerelmeinek ihletője lett.

tura-kisfaludy-hazA Kisfaludy-házat a költő házasságkötése után vásárolta meg s alakíttatta át. Feleségével többnyire itt töltötték a szüretet s fogadták vendégeiket, a kor ismert politikusait, művészeit, tudósait. A háztól alig néhány méterre álló Szegedy Róza-házat a Balaton-vidék legszebb présházának tarják. 1790-ben épült késő barokk ízlésben az itt korábban divatos nádtetővel, csúcsos oromfalakkal. A ma irodalmi múzeumként működő épület egykor szőlőművelés céljára, szüret idején pedig az uraság tartózkodására szolgált.

A Kisfaludy-ház mögött sétálva a Rózsa-kőhöz érkezhetünk. A kő egykor a hegy bazaltoldaláról gurult ide, és valószínűleg Kisfaludy Rózája után kapta nevét. A legenda szerint ha egy leány és egy legény kézen fogva, a Balatonnak háttal ráül, még abban az évben egymáséi lesznek.

A Rózsa-kő utáni hosszú lépcsősor a hegy bazaltrétegéhez vezet. A csonka bazaltkúp szabályos kört formázó felső platójának szélét mint megannyi oszlop, függőleges bazalttömbök tura-bujdosok-lepcsoje-osszeltámasztják. Igaz, ma már egyre kevesebb helyen, mert vagy a szél és a jég döntötte alá őket, vagy az ember omlasztotta le anyagot bányászva úthoz, vasúthoz, parti töltéshez. Már az egyik régi balatoni útikalauz írója is így panaszkodott: “A leírhatatlan keserűség érzésén kívül úgysem marad más hátra a természetkedvelő turistának, mint az (…) hogy legalább elmondhassa a késő unokáknak is, hogy megmenteni ugyan nem tudtam hazámnak (…) de halála előtt megsirattam én is ott a helyszínen a Badacsony kikerülhetetlen végzetét.” Szerencsére a bazaltbányászat egy másik hegyre települt át, s a hegytetőt 1965-ben védetté nyilvánították. Innen mindössze néhány lépcsőfok a Badacsony teteje, a szinte teljesen vízszintes fennsík. A sétautakon bejárható az egész hegytető. Turistaút vezet a Kisfaludy-kilátóig és a Rodostó-házig, amelyet Rákóczi Ferenc és bujdosó társai emlékére neveztek el. A turistaház mögött kezdődik tura-badacsony-lepcsosora Bujdosók lépcsője, amelynek egyes pihenői a kuruc kor nevezetes személyeinek nevét viselik. A hegyről lefelé elérhetjük a Kőkaput, Badacsony másik természeti nevezetességét. Az oszlopok a szélfúvás, a víz oldó munkájának eredményeként jöttek létre. Olyanok, mint óriások egymásra rakott építőkövei. Eljuthatunk a Klastrom-kútig is, amely Badacsony másik ismert foglalt forrása. Ott fakad, ahol a hegy bazalttakarója és a pannon homok találkozik. Mellette állt az 1263-ban Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. 1851-ben még látszottak a romjai, mára semmi sem maradt belőle. Egy másik úton lefelé Badacsonytomaj temetőjét érjük el, ahol a Balaton nagy festője, Egry József pihen. Bazaltkővel szegélyezett sírját Borsos Miklós által ugyancsak bazaltból faragott síremlék, a Vízre néző díszíti. A festő 1918-tól – rövid megszakításokkal – haláláig élt Badacsonyban. Egykori műterem villájában látogatható kiállítás az egyik leggazdagabb Egry-gyűjtemény az országban. Egry Józsefről nevezték el Badacsonytomaj kis turistaházát is. Az épület a kéttornyú templom szomszédságában található, amely Európa egyetlen bazaltból épült temploma.

“Lehetetlen, hogy valaki hidegen maradjon a badacsonyi szüreten”

A hegy egyszerre névadója és központi termőterülete egyik legősibb borvidékünknek. A vidék jellegzetes szőlőfajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni, a tura-kilatas-a-badacsonyrolszürkebarát, a tramini és a csak erre a tájegységre jellemző kéknyelű. A borvidék “zászlósbora” a szürkebarát. Az aranysárga színű, íz- és zamatanyagokban, alkoholban gazdag, telt nedű méltán lett a borvidék szimbóluma. A badacsonyi szőlőkről 1313-ban történik először írásos említés, amikor – a hagyomány szerint Badacsonyban először szürkebarátot termesztő – pálos szerzetesek a hegy oldalán szőlőt kaptak adományként. Az itteni borok különleges zamatát az egykori vulkánokból itt maradt lepusztult bazaltkúpok talaja és a kedvező lejtésű, napsütéses hegyoldal adja meg. A bazalt visszaveri a napsugarakat és védi az északi széltől az ültetvényeket.

A borkezelés sokáig ókori nyomon haladt. A szőlőt szüret után a lakóházaknál taposták, a bort is tura-badacsony-obolott erjesztették, tárolták. Később az agyagedényeket fából készültek váltották fel, a bőrtömlőben történő szállítás helyébe a hordós fuvarozás lépett, a szőlőhegyek oldalába pincéket vájtak. A táj szőlőkultúrájának nagy reformátora, Bogyay Lajos 1826-ban kezdett itt gazdálkodni. Szőlőin először a talajt hozatta rendbe, a zápor mosta árkokat betemettette, vízelvezetőket építtetett. A vékony termőtalajra a hegy aljáról hordatott fel homokos agyagot. A jó termő szőlőket szaporította, s kiváló fajtákat hozatott Tokajból és külföldről. 1870-ben már 517 fajtából álló gyűjteményt mondhatott magáénak.

A szőlőművelés beszédes tanúi a hegykönyvek, amelyek részletesen szabályozták a hegybíróság tisztviselőinek kötelességeit és a szőlőhegyen illendő viselkedés szabályait. A szőlősgazdák Szent György-nap táján hegybírót és tizenkét esküdtet tura-badacsony-hegy-telenválasztottak, s ugyanekkor fogadták fel egész évre a szőlőpásztorokat, akiknek “kötelességük úgy nyáron a szőlőkre, mint télen és tavasszal a hajlékokra vigyázni, hogy kóborlók, tolvajok s egyéb gonosz emberek a szőlősgazdát meg ne károsítsák”. Az új szőlők kialakítását általában nagyon megbecsülték, aki szőlőt telepített, az örökül is hagyhatta. Súlyosan büntették viszont az ültetvények elhanyagolását, aki egy évig nem gondozta, attól szőlejét elvették, s visszaadták az uraságnak. Egyáltalán nem engedték, hogy a hegyen idegenek kóboroljanak, “bitangolásnak” vették azt is, ha egyik szomszéd átment a másik szőlőjébe, s a lehullott gyümölcsöt felszedte. Keményen üldözték a lopást és a paráznaságot is. Akár szabad, akár házasembert paráznaságon értek a hegyen, azonnal elfogták, tura-szuretimulatsags a bűnösök megfogásáért jutalom járt. Nem tűrték a szőlőben a verekedést sem. Ha a parasztok egymást szidták, vagy egyik megverte a másikat és “vért eresztett rajta”, pénzbüntetésre vagy testi fenyítésre ítélték őket.
A legtöbb borvidéken, így a badacsonyi szőlők között is kápolnát építettek Szent Donát tiszteletére, mivel őt tisztelték a szőlők védőszentjeként.

Badacsony tanösvény

A magyar és angol ismertetőtáblákkal badacsony-tanosveny-tablaellátott tanösvény a vulkáni hegyek tájhasználati módjait, természeti értékeit ismerteti. A sétaút a Kisfaludy –háztól közelíthető meg. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát.
Cím: 8261 Badacsony, Park u. 14.
Tel.: +36 87/ 531-013; +36 87/ 431-046
Badacsony tanösvény>>

Árvai Gábor túraajánlatai

tura-turaajanlatok-vezetoÁrvai Gábor ajánlatai túrázásra, madár lesre, előadásra Bővebb információkért kérem, keressenek! Pár helyszín: a szőlő és borkultúra története, a Balaton kialakulása, a bazaltvulkanizmus, a bazaltbányászat története, a hegy növény-és állatvilága, a hegyhez kötődő mondák, éghajlat, talajtani ismeretek, a Tapolcai-medence kialakulása, Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor élete, a Szegedy Róza-ház története, a badacsonyi szüretek.
Tel.: +36  87/ 411-363
Mobil: +36 70/ 264-5919
Árvai Gábor túraajánlatai>>

Nordic Walking túrák

tura-nordic-walking-emblemaA Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület, együttműködve a Magyar Nordic Walking Országos Sportszövetséggel és a Magyar Nordic Walking Akadémiával, négy minősített nordic walking útvonalat alakított ki Badacsony térségében. A következőkben 6 nordic walking élménytúrát ajánlunk az érdeklődőknek.
Tel.: +36 87/ 531-013
Mobil: +36 30/ 513-7647; +36 30/ 467-4035
Nordic Walking túrák>>

Szigligeti túra ajánlatok – Kamon-kő Tanösvény

Végigsétálva a szigligeti templomtól induló, majd ugyanoda visszaérkező, kék T jelű Kamon-kő Tanösvényen a Balaton-part egyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg.

Kamon-kő tanösvény

Végigsétálva a szigligeti templomtól induló, majd ugyanoda visszaérkező, kék T jelű Kamon-kő Tanösvényen – amely nevét egy, a vulkanizmus emlékeit feltáró sziklavonulatról kapta – a Balaton-part tura-kamon-ko-tanosveny-tablaegyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg. Végigvezetjük Önt a falu hangulatos utcáin, így (a köszöntőn kívül összesen 9 ismertető tábla segítségével) megismerkedhet a népi építészet, a hagyományos szőlő- és nádgazdálkodás történetével, megtekinthet egy Árpád-kori templomromot, az erdőbe lépve olvashat a Balaton kialakulásáról, és bemutatjuk a terület növény- és állatvilágát, valamint a geológiai múlt fontosabb történéseit, az egykori tűzhányók világát is.
A tanösvény 6 km hosszú, a szintkülönbség 290 m. Ez a táv kényelmes tempóban (rövidebb pihenőkkel) 2,5-3 óra alatt megtehető.

Szigligeti ajánlat – Alkotóház – Arborétum

OLYMPUS DIGITAL CAMERAA község központjában áll a klasszicista Esterházy-kastély, amely ma az írók alkotóháza, 12 holdas parkja védett arborétum (pl. 150-féle fenyő díszlik benne). A Szigligeti Nyár rendezvénysorozat keretein belül évente kétszer rendeznek koncertet a főépület teraszán. Idén 750 éves “A Balaton vára”.
Cím: 8264 Szigliget, Kossuth utca 17.
Tel.: +36 87/ 461-014
Szigligeti ajánlat – Alkotóház – Arborétum>>